2014. január 21., kedd

ASSASSIN'S CREED III előzetes... utólag

Csörög a telefon. Felveszem, bemutatkozunk, sürgős esethez hívnak. Stúdióban kell helyszínen leírni egy rövid szöveget, mindenképp lúd- vagy hasonló tollal. Merített papíron, ha lehet. 
Megyek. Este, Hajógyári Sziget, sötét, de megtalálom a stúdiót.
Megbeszéljük a feladatot, rövidre sikerül, mert elérhető információ alig van. Filmiparról lévén szó minimálisra próbálják csökkenteni az "információkiáramlás" kockázatát. A mai világban ezen cseppet sem csodálkozom.


Ami van: helyszín Egyesült Államok, korszak a függetlenségi háború ideje, és pár percet tanulmányozhatom egy képernyőn azt a már gépen levő dokumentumot, amelynek stílusában írnom kell a szöveget.


Nem tehetek róla, imádom az ilyen kihívást. Lehet, hogy látszik is, hogy nem húzom a számat :)

Oké, megvan. Leülök, kirakodok, merített papír (kérés volt), lúd- és pulykatollak, feketésbarna pác. Megmetszem a tollat (nem mertem előre, nem tudhattam milyen betűhöz kell), olyanra finomítom, mintha kissé kopott lenne a hegye. És írok. Mindeközben fényképezőgép csattog fölöttem és a kezem fölött, minden irányból. Kérés, hogy hagyjak ott tollat, mert arra is szükség lesz, így részletesen elmesélem, mire kell figyelni, hogyan tartani, stb, ha valaki későbbiekben írást imitálna vele. A szokásos: ha belelkesülök, vállról indíthatóval sem lőnek le. 

Végeztem, minden rendben, örülünk, hogy találkoztunk, és bármikor szükségünk van rá, keressük egymást, és ahogy publikus lesz az anyag, kapok másolatot belőle.

Aztán eltelik több, mint két és fél esztendő (az én memóriám értelmezésében végtelen az n-ediken). 

Tegnap érkezik egy e-mail. Feladó: Thernesz Vilmos. Hoppáhoppá, hiszen vele dolgoztam a Hajógyárin! Küldi a "filmecskét", a szöveget már nem volt benne idő lecserélni, de "remek referencia volt sok tekintetben, igy különösen nagy hasznát vettük" . 

Na, ezt megnézem. És elém tárult az alábbi előzetes: 


És elakadt a lélegzetem, ahogy tökéletesen leképezték a merített papír textúráját, a toll hegyét, a tollfogást, a tinta viselkedését, a kezemről a kéz mozgását, és az otthagyott teljes pulykatollat. Úgy kezdtem el nézni, hogy nem tudtam, mit fogok látni. És az első másodpercekben le sem esett, hogy animáció. 

Megtiszteltetés egy ilyenben részt venni, köszönöm Thernesz Vilmosnak és a DIGIC PICTURES összes animátorának :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése